Az Allerton projektet 1992-ben hozták létre, amely mind a földműveléssel, mind az állattenyésztéssel foglalkozik 333 ha agyagos területen. A termesztett növények elsősorban az őszi búza, a zab (Conservation Grade emblémával ellátott, bionövényként értékesítve), a repce és a zöldbab, emellett 280 kecskét legeltetnek. A farm a megőrzés mintapéldája. A megőrzésre fordított költségeket is tartalmazó éves beszámolókat a Game and Wildlife Conservation Trust (vadvédelmi alapítvány) éves szemléjében teszik közzé.

Vadgazdálkodás és vadvédelem

A 100 ha-ra vetített fácánok száma ősszel élőhelykezelés előtt (fölső), valamint élőhelykezeléssel és a vadállomány őrzésével (alsó)

Egy kezdeti év után, amelyben a kezdeti vadbőséget megbecsülték, az élőhelyek biztosították a fészkeléshez alkalmas növényzetet és a fiókáknak a rovartáplálékot. A téli élelem mennyiségét megemelték és fedettséget is biztosítottak. A fészekrablókat megfékezték. Télen gabonát biztosítottak a vadfajoknak, de tenyésztett állatot nem engedtek a területre. A fácánokra, énekesmadarakra és mezei nyulakra tett összetett hatás drámai volt.

Erdőgazdálkodás

Az allertoni erdők kezelésének célja a fák, cserjék és gyógynövények együttélésének biztosítása a vadon élő fajok számára. Az erdők ráadásul tüzelőanyagot jelentenek egy teljesen automatizált faforgács-égetőbe, amely biztosítja a főépületek fűtését, ami nemcsak gazdasági szempontból előnyös, de csökkenti a szén-dioxid kibocsátást is. A Woodland Grants Scheme keretében számos alap elérhető a gazdálkodás támogatására. A ritka erdei növényeken, a kínai muntyákszarvas által okozott károkat megbecsülték, együttműködve a helyiekkel, hogy ők is foglalkozzanak a problémával.

A „transect” módszerrel becsült énekesmadarak száma vizsgálatonként (az Egyesült Királyság Biodiverzitás Akciótervében előforduló fajok) élőhelykezelés nélkül (fölső), valamint élőhelykezeléssel és vadőrzéssel (alsó)

Környezetvédelmi gondnokság

Az Allerton bebizonyítja, hogy a nagyvadak számára biztosított élőhelyek más vadon élő fajoknak is előnyösek:

a nagyvadak számára termesztett növényfajok magjainak keveréke az énekesmadarak számára bőséges téli eleséget jelent.

A bogárteleltető bakhátak a tél folyamán védelmet biztosítanak azoknak a rovaroknak, amelyek gabonakártevőket pusztítanak (pl. levéltetvek). Ezzel is csökkenthető a nyáron kijuttatott növényvédő szerek mennyisége, ez pedig a többi rovar, mint táplálék minőségét növeli a fiatal madarak számára. Ideális fészeképítési lehetőséget teremtenek továbbá a törpeegér és más kisemlős számára, valamint a fogolynak.

A szántóföld szélén található természetvédelmi célú forgók olyan területet jelentenek, ahol a szelektív permetezés lehetővé teszi az alacsony sűrűségű, nem-versengő gyomok túlélését, így olyan rovarokét is, amelyek fontos táplálékot jelentenek a vadmadarak és énekesmadarak fiókái számára, emellett megóvja a ritka szántóföldi növényeket.

Loddingtonban (zölden jelölt) és egy helyi kontrollterületen (pirossal jelölt) megfigyelt nyulak száma élőhelykezelés nélkül (fölső), valamint élőhelykezeléssel és vadőrzéssel (alsó)

A peremszegélyek előnyösek a rovaroknak és fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak (pl. a citromsármánynak), mialatt a sövényeket és árkokat megvédik a permetszertől, valamint a terület felszínét a szántóföldi területekről lefolyó víztől, továbbá csökkenthetik a talaj és a tápanyagok vízbe mosódásának mértékét.

A víz-keretirányelv keretei közé tartozó vízgyűjtő gazdálkodási tervek intézkedései a minimális talajműveléssel kombinálva csökkentik a talajeróziót és a diffúz szennyezést. A minimális talajművelés a foszfor- és nitrogénveszteséget csökkentheti, miközben a talajjavító hatású talajlakó gombák és földigiliszták számát megnöveli.

Allerton gazdasági helyzete

A gondnoksági támogatások bevételei (felső sáv) és kiadásai (alsó sáv) szemben az élőhelyeken végzett munka költségeivel (kék), valamint a vadászatból származó bevételek szemben az erdőőr és a takarmány költségeivel (zöld).

Ezek az intézkedések költségeket rónak a jövedelmező gazdálkodásra, de egyben előnyöket is teremtenek ezen költségek kiegyenlítéséhez. A nagyvad számának növekedése lehetővé tette telenként a legfeljebb 5 vadászatot és a kutyák terepvizsgáját, valamint némi bevételt jelent a kezelési és vadőri kezelési költségek csökkentésére. Habár a vadászat nem kompenzálja teljes egészében a vadgazdálkodás költségeit, de elhelyezkedési lehetőséget nyújt és társadalmi központot biztosít a helyi közösségen belül.